Mitől jobb egy nagyobb képérzékelő által rögzített kép? Miért fontos egy digitális fényképezőgép képérzékelőjének mérete? Többnyire csak azzal szembesülünk, hogy a szeretett 70-200mm-es objektívünk nem is 70-200mm, de a 10 maxpixel akkor is 10 megapixel. De valóban ez a legfontosabb tényező?
Egy digitális fényképezőgép képeinek minőségét több tényező is befolyásolja. Többnyire megelégszünk a megapixelek egyre növekvő számával — jó is az, különösen vágáskor —, és valóban ez kapja a legnagyobb publicitást a marketingesektől. A megapixelt ugyanis könnyű kommunikálni, mert kilóra (pontosabban megára) lehet mérni. A minőséget viszont nem.
Pedig jó hírünk van, más tényező is jelentősen javítja a képminőséget: az érzékelő mérete.
Ugyanolyan pixelszám mellett, ha egy képérzékelő mérete nagyobb, az egyben nagyobb érzékenységet és dinamikus tartományt jelent, és kevesebb a képzaj is.
Egy kép mindent egycsapásra megmagyaráz:
(Forrás: Canon.jp)
Azonos pixelszám mellett egy nagyobb érzékelő — logikusan — nagyobb pixeleket tartalmaz. A fenti kép alapján ezt úgy lehet elképzelni, hogy egy pixel az érzékelőn olyan, mint egy vödör, mely nem vizet, hanem fényt gyűjt. Ráadásul ez a mikronnyi vödör nem csak fényt gyűjt, hanem tárolja is annak intenzitását, elektromos töltés formájában.
Az eredmény tehát először: a nagyobb "vödör" több fényt tud begyűjteni rövidebb idő alatt, ezért sokkal érzékenyebb a fényre. Magyarul: gyorsabb.
Másodszor: a nagyobb "vödör" nem csak több vizet tárol, de kevesebb is loccsan ki belőle. Ehhez hasonlóan, a CMOS érzékelő pixelje nem csak több fényt tud felvenni, de sokkal kevesebb veszteséggel teszi azt. Ezért a minimális fény túlcsordulás miatt a dinamikus tartomány sokkal nagyobb lesz, különösen a világos részeken. Egy kisebb CMOS vagy CCD szenzornál sokkal hamarabb bekövetkezhet a túlcsordulás, tehát a világosabb részek — ott, ahol a nagyobb CMOS még mindig méri a fényintenzitás különbségeit — végig fehérek lesznek (fényképész nyelven ez a "kiégés").
(A dinamikus tartomány azt jelöli, hogy a szenzor mennyire sötéttől mennyire világosig képes rögzíteni a fényesség mértékét.)
Harmadszor: két különböző méretű pixelnek azonos az elekromos zaja, a zaj kevésbé lesz hatással a nagyobb pixel információjára, mint a kisebb pixelére. (Az ábrán a jelzajt a szürke gömbök jelölik.) Mivel a nagyobb pixelek több fényt képesek felvenni, és nagyob az elektronikus töltéskapacitásuk, ezért a nagyobb pixel — arányosan — több valódi jelt fog felvenni és rögzíteni, mint zajt. Ennek eredményeképp sokkal jobb a jel-zaj arány, képekinken kevesebb lesz a képzaj, mint a kisebb képérzékelők esetében.
Végül a nagyobb jeldinamikán túl még más hatása is van a nagyobb érzékelőknek a képeinkre: a mélységélesség kisebb lesz, tehát elmosódottabb hátteret tudunk csinálni. Kompozíciós szempontból ez mindig áldásos. Aki pedig nagyobb mélységélességet akar, lehet szűkíteni a blendét.
